A vendégkönyv jelenleg zárolva van, nem lehet hozzászólni.
[1956-1937] [1936-1917] [1916-1897] [1896-1877] [1876-1857] [1856-1837] [1836-1817] [1816-1797] [1796-1777] [1776-1757] [1756-1737] [1736-1717] [1716-1697] [1696-1677] [1676-1657] [1656-1637] [1636-1617] [1616-1597] [1596-1577] [1576-1557] [1556-1537] [1536-1517] [1516-1497] [1496-1477] [1476-1457] [1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [Korábbi]
*ahogy megpillantja ignacio-t már villan is a tekintete de mire utána szólna beatrice már elkapta a jeleneten pedig csak jót mosolyog* nahát Beatrice, albínó rókát fogtál..? *kérdezi gonosz mosollyal nézve a fiúra majd a lányra siklik tovább a tekintete* amugy nincs semmi...csak kicsit megszomjaztam *rántja meg a vállát ártatlan mosollyal* |
Hermann Schrödinger:
*Miután a fickó kinyitota az ajtót ő maga is elment.*Az a másik kettő már nincs ittt a fenébe..Haladékot kell kérnem attól a fickótól..*Mondja majd tovább ballag.* |
-Szia Isabell -köszön a lányra, elkapja Ignacio fülét és őt is odahúzza a pulthoz.-Hát te? |
- Szerintem a várossal a legkevesebb baj van*morogja maga elé*
*Visszasétál az italához, majd észre veszi Isabell-t. Megtorpan egy pillanatra, majd felkapja a sörét, és megpróbál eliszkolni*
~Láthatatlan vagyok. Láthatatlan vagy. Láthatatlan vagyok.
*mondogatja magában* |
*miután kellően kitombolta magát vagyis inkább földbedöngölt minden ellenfelet elindult h más balhék után nézzen és erre a közelben lévő kocsma idálisnak tűnt. lazán be is sétál a helyiségbe bár itt-ott kis vérfoltokkal tarkított ruhái végett kicsit megnézik de természetesen nem törődik a bámészkodókkal csak leül a pulthoz és rendel magának egy italt..és említeni sem kell h ez ugyanaz a kocsma ahol ignacio-ék is vannak* |
-Körülbelül egy hónapja vagyok a szolgálatotokban, és majdnem minden héten rossz időben vagyok rossz helyen...ez a város el van átkozva én mondom ... -lépdel ki zsebretett kézzel, még visszapillant Hermannra.- Még találkozunk szőkeség...-húzza félmosolyra ajkát majd elindul az ajtó felé. |
*megrendeli az italát, majd visszasétál*
- Nem kell ahoz pultos.
*Nézegeti a zárat egy idejig, amjd amikor megtalálja a gyenge pontját, előkapja a pisztolyt, neki szorítja, és lő. A zár csak úgy kipattan a helyéről. Kinyitja az ajtót, majd mint egy gentleman oldalra lendíti a karját.*
- Tess' Signora, Signor! |
-Igancio húzd vissza al abínó hátsódat és szedj ki innen vagy esküszöm...-kezdi felhúzni magát majd nagy levegőt véve folytatja. -Kérlek...szólj a pultosnak, hogy engedjen ki...-motyogja eröltetett mosollyal. |
- Nem. A jó édes apukád! Csak tudni akarom jó vagy-e? Szép kis rombolás! Bár hallottam férfival vagy bent, akkor nem is zavarok! De ha a ki akarsz jutni, csak szólj! *mondja, majd elindul vissza a pult felé, mert most már tényleg nagyon szomjas* |
Fülelni kezd, majd az ajtóra tapasztja a fülét. -Ignacio? -kérdez vissza felvont szemöldökkel. |
*Órákig üldögél a kilátó padján és néz a nyugodt tájat. Végül azért a városra is vet egy pillnatást. Szokásosan valamelyik épület füstöl. Mennyire nem bírnak magukkal ezek a maffiózók. Végül úgy dönt vissza sétál a városba. Nem törődött a fura érzésével. A szomja inkább sokkal jobban érdekelte. Az útjába először eső kocsmába betért. Belül teljes romhalmaz volt. Meglepődve nézett körül. Két oylan személyt ismert, aki ilyet tud művelni. A csaposnál rákérdezett, aki mindent elmesélt neki, megmutatta a fegyvereket és azt is hova zárta be a két balhézót. Ignacio bekopogott*
- Beatrice te vagy bent? |
-Aludni akarsz? -mosolyodik el gúnyosan. -Nem volt elég? Különben is, a helyedben jobban félnék a magamfajtától... |
Hermann Schrödinger:
*Elmosolyodik.*Addig is be vagyunk zárva ide..*Mondja és arcába húzza a kalapját.*Töltsük el hasznosan az időt.. |
~Erre nem is gondoltam...~ -elkezd kutatni a zsebében a bokájánál és az övében. -Az enyémet is ... de amint visszakapnám még egy adag lónyugtatót lőnék beléd...-morogja halkan. |
Hermann Schrödinger:
*A lányra néz.*Te voltál ugye?*Mondja és visszafekszik a földre.*Egy darabig itt maradtunk,a csapos elvette a fegyverem. |
-Neked is szép jó estét szőkeség -mosolyodik el gúnyosan a fiúra pillantva, majd felhúzza a lábait. |
Hermann Schrödinger:
*Nyitogatja a szemeit.*Mi történt?*Mondja és fejét fogja.*A kocsmáros benyugatózott volna?Rohadt áruló..Nem is,az a lány..*Mondja,még csak a plafont nézi.* |
~Hidd el...jobban jársz szőkeség, ha nem kellsz fel..olyan pofont fogsz még kapni....~ -mérgelődik magában, s közben Hermann-t nézi. Hosszan kinyújtja a lábait és hatalmasakat ásít. |
Hermann Schrödinger:
*Nagyon lassan kezd magához térni,már hallja a dolgokat,de még nem tisztán,azthiszi ez csak álom.* |
Az ajtó felé blattyog és megpróbálja lenyomni a kilincset, majd mikor észreveszi, hogy zárva van, rángatni kezdi. ~Hú valaki ezért szívni fog...~ -kezdi szítani magában a gyűlöletet majd háttal az ajtónak a tövébecsúszik, és a alvó fiúra néz. ~Egyszer megöllek...~ |
[1956-1937] [1936-1917] [1916-1897] [1896-1877] [1876-1857] [1856-1837] [1836-1817] [1816-1797] [1796-1777] [1776-1757] [1756-1737] [1736-1717] [1716-1697] [1696-1677] [1676-1657] [1656-1637] [1636-1617] [1616-1597] [1596-1577] [1576-1557] [1556-1537] [1536-1517] [1516-1497] [1496-1477] [1476-1457] [1456-1437] [1436-1417] [1416-1397] [1396-1377] [1376-1357] [1356-1337] [1336-1317] [1316-1297] [1296-1277] [1276-1257] [1256-1237] [1236-1217] [1216-1197] [1196-1177] [1176-1157] [1156-1137] [1136-1117] [1116-1097] [1096-1077] [1076-1057] [1056-1037] [1036-1017] [1016-997] [Korábbi]
|