|
A vendégkönyv jelenleg zárolva van, nem lehet hozzászólni.
[Későbbi] [628-609] [608-589] [588-569] [568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Kaito
*pár méter után letette a földre szatyrait mert naon zavarta őt a telefonálásban, majd körbenézet és megpillantotta a kocsi tulajt a szemközti kázézóban, de tekintetét tovább vezette, h te tünjön fel a srácnak, miközben folytatta az info cserét teloján*
|
Leone A. Passini
- Nem tudom....talán. Bár ha magamat ismerem, márpedig ebből adódóan látszik ,hogy még nem ismer, nem felejteném el. Ha meglátnám az utcán vagy valahol, akkor is köszönnék. Így szokás.
*Mosolyog, mint sokszor. Sokan ezt találják benne furának, vagy ettől gondolnak valami rosszra, pedig nem, csak ilyen a személyisége. Mikor a férfi rázendít a kérdésre, kiveszi a szavaiból és az arcáról ,hogy elcsodálkozott ,s ekkor Leone kicsit meglepödött. Lassan értek ki s elnevette aranyosan a végén magát.*
- Milyen szerencsés vagyok, hogy nem nekem kell cippelnem mindent.
*Mondta kedvesen ,parányi piszkálódással ,végül rápillantott nyugodtan. Még mindig tartotta a pár lépés távolságot.*
- Nagyon kedves öntől. - igazított szőke haján s amikor az utcára értek picit elfordította a fejét ,mikor felé mutogattak.
|
Rino Davide Costa
-Lehet,hogy tévedek.De higgye el.Amint talál magának egy másik pénzes pasast,elfelejt majd mindent velem kapcsolatban.És amúgy is.Az ilyenek nem az mebert látják,hanem csak a bankszámláján található pénzt.-*egy ideig mosolyogva nézi a lányt,majd tekintetét előre szegezi.Mikor felteszi a lány a kérdést,kicsit elcsodálkozik.*-Hogy máshogy ismerkedhetnék?lehet ha nem szólítottalak volna most le,akkor sose ismertem volna meg.Tán még látni se látnám az életben.És nézze a dolog jó oldalát.Legalább van egy férfi aki segít cipekedni.-*fordul felé újfent csak mosolyogva.*-Ne aggódjon,most épp nincs semmi dolgom.Szívesen haza kísérem.
|
- Ön téved, én nem vettem volna a kegyeimbe egy ilyen piócát. Azonban, bármennyire is pénzéhes ,vagy rossz ember. De ember. Neki is vannak érzései, ezért semiképp nem így. Persze...nem vagyunk egyformák.- pillant rá a végén, majd mikor elveszi a szatyrokat még utána nyúl, s csak aztán hagyja rá. Végül is gáláns egy dolog.*
- Tegezhet...persze...- mosolyodik el, majd kicsit kijebb jön az karolásból.
-.... Luca. - s csak sétál mellette. Ahogyan haladnak felnéz, egy ideig a plafont ,majd előre.
- Mindig így akar ismerkedni ? Nem mellesleg köszönöm a segítségét, igazán megtisztelő a részemre nézve, de elég ha csak kikisér. Biztos önnek is sok dolga van.
|
Rino Davide Costa
-Hm!Előadni?Mondja?Ön hogyan koptatott volna le egy ilyen pénz éhes piócát?-*látja,hogy sok megtömött szatyor van a lánynál és nem pihe könnyű dolgok vannak benne.*-Nos igen!Egy szép hölgyhöz,szép név illik.-*mosolyog.*-Látom jól bevásárolt!Adja de,hagy segítsek!-*veszi el a két legnehezebbnek tűnő szatyrot,majd átkarolja a lány vállát.*-Leone!tegezhetem,ugye?Jöjjön,haza kísérem!-*indul el vele.*-Sajnálom,hogy eddig nem válaszoltam kérdésedre.A nevem Luca Bertolucci .De nyugodtan szólíthatsz Luca-nak!
|
Kaito
*az utcán batyogva kezdte el rendezgetni szatyrait, majd elövette mobilját, gyorsan tárcsázott és egy kis várakozás után már csevejbe is bonyolodott informátorával, de közben végig figyelte az utcát nem-e lát ismeröst, vagy történik-e valami érdekes*
|
Leone A. Passini
- Tudja, az ember mutatja az ,hogy kivel van és kikkel barátkozik. -pillant a férfira.
*Még nézett egy ideig a nő után, még be sem mutatkoztak egymásnak, mondjuk mostanság mindenki elég bizalmatlan. Szóval ezt nem írhatta senki számlájára. Aztán a fejét a férfi felé emelte aki közbeszólt az imént.*
- Nem mellesleg, nem tudom, hogy mennyi izgalom az embereknek ez. Tény sokan szeretik mások gondját baját nézni a sajátjuk helyett..de ezért még nem kell előadni valamit. - Igazgatta meg a szatyorját, majd kedves mégis nem sokat eláruló mosollyal pillant rá, az ,hogy közelebb jött nem lepte meg.
- Leone A. Passini. Az őné Senor ?
|
Rino Davide Costa
-Pnt jót fogtak k a hölgyek!És azt hiszem én is!Ritkán látni két természetes szépséget manapság!-*kezdi el a bókolást,majd Kaito szavaira mosolya kissé gunyorossá változik.*-Oh!Tehát vannak még hozzám hasonlók,akiket nem túlzottan nyűgöz le egy pénzes,kényes cicababa.Ennek igazán örülök.-*miután Kaito elköszönt és elment,visszafordul Lenoe-hez.*-Megkérdezhetem a becses nevét?-*hajol közelebb a lányhoz.*
|
Celia Ricci
*Maram megeszi azt a temérdek kaját,amit vett.Ez meg se kottyant neki,főleg ha azt s nézzük,hogy már egy ideje nem is evett.Nem volt túl izgalmas hely az áruház,így nem is szeretett volna túl sokáig ott üdülni.Inkább kiment az utcára.Ott legalább kedvencével lehetett Vicoval.Sétálgatás közben elővette mobilját és kikeresett belőle egy számot,amit azonnal fel is hívott.Amíg kicsöngött leült a koráltra,ami elválasztotta a járókelőket az úttestől.Csak hosszas csörgés után vette fel egy férfi a vonal másik végén.*
-Hello!Érdeklődni szeretnék,hogy önöknél kapható e KG Silo újtipusú időzített bomba(csak ezt tudtam kitalálni,bocsi a sz*r névért)?-*válaszol a férfi.*-És az utóbbi időben vásároltak önöktől?-*eddig azt hihette a férfi,hogy vásárolni akar,de most már valahogy érezte,hogy nincs rendben valami.Így csak annyit mondott,hogy nem szolgálhat ilyen információval és lecsapta.Nagyot sóhajt erre,de nem csalódott.Vannak más módszerek is az információ szerzésre.*
|
Kaito
*tekintetét a fiúra elemte aki fébeszkitotta beszélgetésket
-az elözö jelenet nem nyujtot újat...nem egyszer láttam mát ilyet!*huzta vigyorra száját, majd visszapillantott a kezét nyujtóra, és rámosolygott*
-nagyon szivesen!...de most ha nem gond én távozok...van dolgom böven! viszlát!*köszönt el tölük,majd elgondolkodva a történteken és az ott lévőkőn sétált ki az árúházból*
|
Leone A. Passini
- Tény ami tény, mégis elég nagy családnak kellet ez.
*Pillantott le a zacskókra ,majd a hangzavar miatt oldalra pillantott ,pont mikor a férfit pofon vágták. Nézte ,nem túl feltűnően a jelenetett .*
- Igen tudom... én is szoktam erre járni. Ma feltűnöen nagy a zsongás...ahogyan ön is mondta.
*Aztán a lány után nézett, s halkan sóhajtott.*
~ Úgy tűnik még sem telt olyan jól a napja...persze az az alak sem semmi aki így szakít a kedvesével.~
*Érintette meg a homlokát ,majd megigazította az előre omló világos szőke tincsét s vissza pillantott a férfi után a nőre.*
- Akkor úgy tűnik pont jó alkalmat fogtunk ki. Köszönöm, a válaszát.
*Mosolyodott el ,felvonva mély szemeit s kezet nyújtott.*
|
Rino Davide Costa
*Akaratlanul is meghallja azt,amit Kaito mond és egy gondolattól vezérelve közbe szól.*
-Akkor nem lenne túl unalmas ez a hely,ha folyton csak ugyan olyan volna?Most legalább látott valami újat is.-*vigyorog.*
|
Terra Alessia Navarro
*végül dob egy sms-t Vinnynek és Isabellnek hogy nem látta még a pasast, aztán rendel magának még valami epres sütit is, meg egy jeges teát. A sütit hamar elfogyaszja a teát meg mivel papír pohárban van felkapja, fizet és lassan kiindul az utcára a hőségbe*
Nero Navarro
*megkordul a gyomra, így vonakodva de betér a legközelebbi kávézóba, meglepetten látja hogy nincs sok mindenki ott, így sok a szabad asztal, de bent csak leadja a rendelését, majd kiül a teraszra a jóidőbe és az utcán mászkálóókat nézi hátha feltűnik neki egy ismerős arc akit leszólíthat-
|
Kaito
*kissé meglepte a hirtelen leszólitás, és egyből elkezdet kattogni az agya, h mit is akarhat töle valójában*
-jah...háát...amint látja...de maga sem panaszkodhat*mosolygott rá kedvesen* -amugy meg nem...csak nem értettem h mi ez a nagy zsongás itt...gyakran rájok ide...nem szokott ilyen népszerü lenni ez az ékszerbolt!
|
Celia Ricci
*Hangosan megkordult a gyomra.Eszébe se jutott eddg,hogy még csak nem is reggelizett,így gonolt egyett és bement az áruházba.A sok emeletből az egyik,szinte teli volt tömve büfékkel,kínai kajáldákkal és ehhez hasonlókkal,szóval volt mi közül válogatnia.Az egyik olasz büfénél jól bevásárolt és a tömegtől távol eső asztalhoz telepedett le enni,ahol mondhatni csak egyedül ült.Jól megpakolta az asztalt,az arra elhaladók nem kicsit bámulták meg,hogy hogy képes ennyit enni,de ezt Ő észre se vette.Ha pedig igen,akkor nem törődött vele,*
|
Rino Davide Costa
*Fél füllel végig hallgatja Isabell és Orfeo beszélgetését,ami egyszerűen csak megmosolyogtatja.Valahogy a fiú emlékezteti saját magára.Közben előveszi tárcájából bankkártyáját,amit az eladó elé csúsztat.Gyorsan lehúzzák róla a nyakék árát és már távoznak is az üzletből.*
-Elena?
-Igen?-*fordul felé a lány nagy kutya szemekkel,nyakában az ékszerrel.*-Úgye most boldog vagy?
-Hát persze Luca!-*öleli meg őt a lány.*-Apa sose vett volna egy ilyen drága holmit.Annyi pénze van,de mégis egy akkora zsugori alak.A saját lányától sajnálja a pénz.-*panaszkodik.Rino szemét forgatva bújik ki az öleli karok közül és egy gúnyos,lenéző,mégis sármos mosoly terül el arcán.*-Akkor ezt most itt befejeztük!
-Tessék?-*néz értetlenül a lány.*
-Nem hallottad?VÉ-GEZ-ZÜNK!Szakítok veled.Bár nem mintha jártunk volna.Mondjuk úgy,hogy csak egy eszköz voltál számomra,aki mellett kicsit lazíthattam.De egyezünk meg abban,hogy kölcsönösen kihasználtuk a másikat.És nézd a dolog jó oldalát.Kaptál egy szép nyakéket és pár cipőt.Légy azokkal boldog.-*mosolyog.A lány szeme könnyekkel telik meg,mire egy pofont kever le Rino-nak és elfut.*
-Áu!-*teszi kezét az ütést ért helyre,s kicsit állát is megmozgatja.*-Ahhoz képest milyen elkényeztetett,elég erőset üt.-*támaszkodik neki a korlátnak,nem zavartatva magát,hosz sznte mindenki őt nézi.*
|
Leone a. Passini
*Bólintott ,majd a nő felé lépett.*
- Elnézést. Csak láttam érdeklődőt... talán ismer valakit odabentről?
*Aztán végig mérte s végül a zacskókra pillantott. Volt egy pár.*
- Nagy bevásárlás ?- pillantott fel rá parányit megemelve a saját gyüjteményét. Nem volt barátságtalan sem a hanghordozása sem a mimikája.*
|
Kaito
*a megszólításra hirtelen hátra kapta fejét, majd kiváncsian pillantott rá*...tessék?...nekem szólt?
|
*Aztán észrevette az üvegnél leplezetlenül kíváncsiskodó nőt. Parányi lepetségel nézett rá.*
- Látom önt is ide vonzotta ez.
Bocsi lemaradt]
|
Kaito
*jól megnézte a bentlévöket, majd mivel nem nagyon történt semmi, igy tovább baktatott*
|
[Későbbi] [628-609] [608-589] [588-569] [568-549] [548-529] [528-509] [508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Frissítés
Home
