Frissítés

2011.10.08. 22:55 Isabell

*csak figyeli a lányt ahogy tekereg abba még az izületei is belesajdulnak, azért ő is hajlékony meg minden na de ennyire azért nem. az ujjabb barátságos hangvétellel feltett kérdes kicsit megint meglepte és önkéntelenül is kezét az archoz elmelte h megbizinyosodjon ott van e a lila folt az arcán éa mivel ahol lennie kell ott kcisit megérintve máris érzi a fájdalmat tudatosul benne h igen az ottkinnt megtörtént és ez itt veleszemben ugyanaz a lány * hát...nem vagyok oda a hidegért..már csak azért sem mert világ életembben itt éltem...de gondolom meg lehet szokni *mondja vállrándítva bár tény h nem repes az örömtől h fagyoskodni fog elfogadja a tényt h Oroszországba fognk menni hisz ő akart maradni hát most viseli a következményeket* kár h csak utasként ülhetek eztán repülőre *jegyzi meg halkan kicsit elgondolkodva ahogy figyeli Daniela-t amint a jegyeket rendezi, hangjábn pedig őszinte vágyakozás cseng hisz tény h élt halt a repülésért mégis több mint fél éve h vezethette a kicsikéjét(nem más mint egy helikopter) ami valószinűleg magányosan parkol a Ferronetti villa tetején és senki nem babusgatja. ebből a kis mélázásából az emeletről leszűrődő hangok ragadják ki* lehet nem kell majd négy jegy ha kinyírják egymást odafent *jegyzi meg szinte csak magának és tovább fülelve hallgatja a csata zajokat*

2011.10.08. 22:42 Daniela

*Halványan elmosolyodik, majd elnyúlik úgy a székben, akár egy macska. Úgy kiforgatja magát, ahogy a hajlékonysága csak engedi.* Szereted a hideget? *Kérdi barátságosabban, mint amilyen eddig volt a lánnyal.* Moszkában kibaszott hideg van az évnek ebben a szakaszában. Jobb ha felkészülsz rá. Közel sem olyan, mint Olaszország. *Mondja, de nem kioktatólag, bár lehet, hogy hangjában az cseng. De csak azért, mert Daniela nagyon szereti Oroszországot, büszke származására és azért is beszél kemény akcentussal, mert úgy véli helyesnek. Az asztalról felkapja a laptopot.* Majd én megszerzem a jegyeket. *Mondja a lánynak vigyorogva, majd behackel gyorsan az egyik orosz légitársaság honlapjára és foglal négy helyet az egyik gép első osztályára.* Holnap indulunk. *Azzal leteszi lustán a laptopot az asztalra. Még csak össze sem csukja. Az emeletről közben lehet hallani, hogy a fiúk ölik egymást.*

2011.10.08. 22:05 Isabell

okéééé*bolint arra h csak várjon és egy kis mosollyal arcán néz a visszarkező testvérpárra és csak hallgatja ahogy még mindíg orosz akcentossal csevenek a mr számára is érthető nyelven és csak várja a fejleményeket h mikr is hallja meg végre Feo igazi nevét és már a kis bevezetésre vágott arckifejezésén a srácnak kishijján elkapja a nevetés ami meghallva a nevét ki is tör belőle, rég nem nevetett már ilyen jóizűen ám a következő pillanatban már arrébb is ugrik a kanapén nehogy még a végén ő is a fiukkal együtt zuhanjon hátra és csak továbbra is nevetgélve figyeli ahogy gazábol teljesen gyerekesen egyik kergetni kezdi a másikat, majdhallva ameglepően kedves hangot Daniela felé fordul és eltart neki egy pillanatig mire felfogja ez ugyanaz a lány aki azt a szép lila foltot idézte elő az rcára* áh értem...szóval Tefo török lenne? *kérdi kicsit elgondolkodva hisz valahogy nem tudta elhinni mert a srác olyan olaszonak néz ki neki* ehm..majd igyekszem...de egyenlőre az is nehéz h ne fogolyként viselkedjek....*mondja egy halvány kis mosollyal*

2011.10.08. 21:52 Orfeo

*Tefo arcára ördögi mosoly ül ki.* "Csak várj." *Mondja halkan a lánynak. Feoék lassan visszaérnek és mikor leülnek a két másik fotelba, halkan felsóhajt maga Feo. Mivel rég beszéltek az anyanyelvükön, mindkettejüknek megmarad az olasz nyelvben az orosz akcentus, ahogy beszélgetni kezdenek. Tefo hirtelen felcsattan.* "Jaj, hát Isabell még nem is hallotta az igazi nevedet Feo." *Feo arca elfehéredik. Nincs ideje reagálni sem.* "Isabell, hadd mutassam be neked Andrey Udinovot! Illetve testvérét Alexandra Udinovot. Hát nem édesek?" *Kérdi röhögve, majd a következő pillanatban már csak Feo morgását lehet hallani, meg valami olyasmit, hogy "megöllek". Nekiesik Tefonak a kanapén, mire azok beesnek mögé. Ezután Tefo röhögve fut fel az emeletre és Feo dühösen követi. Daniela csak vigyorog a lányra.* "Nem használtuk ezeket a neveket amióta ideköltözek a szüleink. Persze ha visszamegyünk, gondolom ismét ezeket kell, hisz erről van orosz papírunk. Persze Tefo egy török fiú, szóval neki nem kell ilyenekkel foglalkoznia." *Meglepően kedvesnek tűnik most a lány, amit talán maga Daniela sem tudna megmagyarázni, miért. El kell fogadnia, hogy a lány a csapat része lesz.* "Annyit azért jegyezz meg, hogy most már csapat tag vagy Isabell. Ha nekem vendégként mersz viselkedni, szétrúgom a segged."

2011.10.08. 21:41 Isabell

*feszülten várja a srác reakcióját ám mikor megpillantja  a mosolyt az arcán kicsit megkönnyebbül és örömmel bújik hozzá a rövid kis ölelés erejéig * rendben...ha maradhatok az is valami *mondja halkan egy kis mosollyal  bár az ölelést még szivesen élvezte volna legalább egy kis ideig de azért h maradhat azt már fél sikerként könyveli el és kis habozás után de végül ő is bemegy a házba egész a nappaliig ahol már hallja is a konyhából áhalaltszó oroszul zajló kis eszmecserét amire érdeklődve vonja fel a szemöldökét és Tefo invitálására le is huppan a kanapé másik végébe és csak csendesen hallgat his eddig csak mint fogoly volt egy légtérben a sráccal ugyhogy igazábol nem tudja mit mondjon, ám a kis megjegyzésre amit a srác tesz Daniela akcentusára elmosolyodik* nna igen...bár orosz társalgást erre nemigen hallottam még *mondja mosolyogva ám Feo nevét illető kis kérdésre érdeklődve csuszik közeled Tefo-hoz a kanapén* persze h tdni akarom...de nem lesz abból baj ha elárulod nekem..? *érdeklődik bár legbeelül nagyon rágja a kiváncsiság*

2011.10.08. 21:26 Orfeo

*A lány szavaira először érdekes néz. Azthitte, hogy ha így kéri, akkor a lány biztosan el fog menni, de maradni akar. Ez nem ledöbbenti, csak kicsit rossz érzéssel tölti el. Végül halványan elmosolyodik és mellkasához öleli a lányt. Halkan megszólal is nem is mond mást.* Maradj. De nem lehetünk együtt. *Majd el is engedi a lányt, hogy ezt tisztába is tegye úgymond. Majd megfordul és bemegy a házba, ahol Tefo és Daniela kérdőn néznek rá. Vagy inkább furcsán.* Történt valami? *Kérdi érdeklődve, majd Daniela felemeli a kezében lévő mobilt.* "A városba tartanak. Idő lesz míg megtalálnak. Tefo már intézi is a repülőjegyeket." *Itt egy pár másodperces csend alakul ki, hisz Tefo még mindig ott áll mellettük és néz bambán.* "Tefo." *Szól a fiúra Daniela. Majd mikor Feo közli, hogy Isabell marad, Daniela elhívja beszélgetni a fiút. Tefo leül a kanapéra és megkéri Isabellt is, hogy üljön le, hátha kicsit otthonosabban érzi majd magát. Az amerikai konyháig mentek a tesók, onnan pedig simán lehet hallani, mivel rányílik a nappalira, hogy oroszul beszélgetnek, vagy inkább veszekednek egymással. Tefo vigyorogni kezd.* "Kihallod milyen erős orosz akcentusa van Danielának? Valami szörnyű." *Kezd el nevetni a fiú, majd odafordul hozzá.* "Tudni akarod Feo igazi nevét? Előre szólok, röhögni fogsz.."

2011.10.08. 21:14 Isabell

*látva a fiu arcán a vegyes érzelmeket felvonja a szemöldökét és csak csendben figyelmesen hallgatja mit mond és hiába engedte el egy centit nem távolodik el tőle, ezt a hirtelen öszinteségi rohamot nem tudja hova tenni, hisz mióta csak elrabolta a srác soha nem volt vele szemben olyan igazán őszinte de most mégis érzi h nem csak ugy a levegőbe beszél. igazából így hallgatvaFeo-t el is szégyelli magát h kényszerítette h beszéljen az érzéseiről és ha tudta volna h iyen kínt okoz ez neki biztosan nem tette volna, azt hitte csupá otoba férfiúi büszkeségből nem akarja elmondani neki h mit is érez valójában de most már minden teljesen új értelmet nyert. lehet h nem érti meg ezt a fajta viselkedést de elfogadja és nem fogja tovább frtatni és buborékok ide vagy oda ő még mindíg Feo meleltt akar maradni és ebből nem ereszt akármennyire is el akarja küldeni a fiú. tudja milyen a maffiózó élet, tudja h ha vele marad is lehet egy hétig se marad életben mert egy kóbór golyó megölheti de nem érdekli. a kis affér után ami most történt már ugyse térhetne haza így neki sincs tulsok veszíteni valója. amint Orfeo befejezte a mondókáját komoly tekintettel néz fel rá egyenesen a szemeibe * figyelj Feo...nem érdekel h maradhatok e vagy nem..én maradni akarok...soha nem vágytam hercegre fehér lovon, és tudom h te nem vagy az...és nem mondom h megértem azt ahogy az érzésekkel állsz de elfogadom és ha az kell hát nem firtaton...ha ezt elöbb tudtam volna biztosan nem kényszerítettelek volna arra h beszélj róla...de az h milyen ez a fajta élet még nem zárja ki h boldog légy.....szóval kérlek...hagyd h veled maradjak....és fuj egyetlen uj kis buborékot és megígérem vigyázni fogok rá h ne pukkasszam ki *mondja komolyan a végére egy halvány kis kedves mosollyal*

2011.10.08. 20:49 Orfeo

*Arcára egy fajta...közömbösséggel átítatott düh féleség ül ki. Elengedi a lány kezét és hatalmasat sóhajt.* Nem tartom magam többre azoknál az embereknél, akik éreznek Isabell. *Mondja egész halkan, ismét zsebre vágja a kezét. Most rátört egy őszinteségi roham.* De nekem sosem engedték, hogy érezzek. Minden érzés ott van körülöttem a levegőben: félelem, izgulás, szeretet, tisztelet. De olyanok, mint egy érzékeny buborék. Ha el akarod kapni őket, csak kipukkannak. *Halványan elmosolyodik, ahogy a földről felemeli a lányra a tekintetét.* Ezért mindig csak nézzük a szépségüket, de nem érünk hozzájuk, mert csak eltűnnének. *A kisfiús, emlékekbe vesző vigyor átfordul egy komor, lelkileg sérült fiú ábrázatba.* Ahogy beléd szerettem, a buborék eltűnt. Kipukkasztottam. *Sóhajt egy nagyot.* Így ez már nem én vagyok. Nem vagyok több. Egyszerűen mást. Nem tudom kimutatni. Nem tudok beszélni erről. És mivel ezt elvártad tőlem és még mindig elvárod, megőrülök. Beleőrülök abba a tudatba, hogy beszélnem kell róla. Hogy mindig csak újabb buborékokat kell fújjak, amiket aztán eltűntetsz azzal, hogy tennem is kell érted valamit! *Mondja kicsit hangosabban. Tudja, hogy a lány ezt nem fogja érteni, ezért nem is magyarázkodik tovább.* Sajnálom, hogy elraboltalak. De kellettél a tervemhez. Azt is sajnálom, hogy egymásba szerettünk. Mert ezek meg nem mi vagyunk. A mi életünk nem engedheti meg magának az ilyesmit. *Ismét sóhajt egyet. Egy nagyon nagyot.* Eszement dolog lenne téged arra kérni, hogy gyere velünk. Mert én nem tudok új buborékokat fújni neked. Nem tudnálak úgy kezelni, ahogy megérdemled. Nem egy herceg vagyok egy kibaszott lovon. Hanem egy maffiózó, aki számolni sem tudja hány ember ölt már meg életében. Sosem lesz családom. Sosem lesznek gyerekeim. Ha nem az életem, hát a magány és az öregség fog elvinni, mert úgy is mindent elvesztek. Így nem is akarok semmit az életben, hogy ne kelljen elvesztenem embereket vagy dolgokat. *Eddig a tájat nézte, hisz a város tövében húzódó hegyekben vannak. Most néz csak igazán a lányra.* Ezért utoljára kérlek, hogy menj haza. Kárpótolni nem tudlak ezért a fél évért, de egy életen át tartó szenvedéstől meg tudlak óvni. Nem maradhatsz mellettem és én meg nem tarthatlak itt. *A lányra néz, kissé követelőzően. Mintha azt várná, hogy mondjon valamit. Bármit, amitől meggondolja magát. Még akkor is erre vágyik, ha tudja, hogy ez lehetetlen. Nincs olyan szó, amitől meggondolná magát.*

2011.10.08. 20:34 Isabell

*ahogy látja feldagadni a fiú arcán a találat helyét kicsit el is szégyelli magát és már is elönti az érzés h elássa a sebét sűrű bocsánat kérések közepette és má nyitná is a száját h minimum bocsánatot kéjen mikor Feo megragadja és odarántja magához de így csak egy ujjabb fájdalmas kis nyögés ami elhagyja ajkait, és a kérdésekre amiket a fejéhez vág legszivesebben a fejét a falba verné. azt hitte h srácna kmár abból világossá válik a dolog h nem lépett le mior alkalma volt rá nem is egy de így h még el kell magyaráznia még ezt is kicsit csalódott a srácban  hisz rendkívül éles eszűként ismerte meg* jajj isteneeem...hát nem világos? csak a mai nap minimum 3 alkalmam lett volna h olajra lépjek...de nem tettem...és azért nem tettem mert  a tahó viselkedésed ellenére belédszerettem! *vágja a fiu arcába bár az erős szorításra megint csak felszisszen*

2011.10.08. 20:17 Orfeo

*Amíg ők kint veszekednek, Daniela és Tefo vigyorogva nézik őket, mintha csak moziban ülnének. Mikor látják, hogy Feonak Isabell hatalmasat behúzott, Daniela csak hangosan nevet egyet.* "Mondtam, hogy behúz neki. Fizess." *Mondja, mintha csak fogadtak volna, mire Tefo kissé viszakozva, de sok pénzt nyom a lány kezébe, mire mindketten csak nevetnek. Odakint Feo teljesen ledöbben az ütésre. Arcán látni, mennyire meglepődött, szinte sokkolta. Arccsontja már így is lila most, most láthatólag is feldagadt a rész, ahova ismét öklöst kapott. Nagyon nehezére esik, hogy ne üsse meg a lányt, hisz most nem azt a lányt látja maga előtt, akit szeret, hanem csak egy undok maffiózót. Mintha csak Alessiát látná maga előtt. Elkapja mindkét karját és közelebb rántja magához.* Miért nem tűntél még el a két szemem elől, huh? Miért vagy még mindig itt? *Kérdi ingerülten, kissé sértődötten. Erősen szorítja a lány két karját.*

2011.10.08. 20:08 Isabell

*a hirtelen nagy tahóságra ujfent ökölbe szorul a keze és magában elszámol tízig h ne huzzon b e rögvest a srácnak..most sikerült kellőképp felhuznia saját magát ahhoz h már ne ilyedjen meg* hogy ki vagyok én? egy idióta h képes voltam megkímélni egy ilyen bunkó fasz életét! *vág vissza morogva* minden normális ember képes kimondani mit érez de teneeeem mert magasan ezek fölöttis állsz! olyn nagyra vagy magaddal h olyat mg nem baszott a világ! *morogja továbbra is ingerülten még mindíg ökölbe szorult kezekkel fél év feszültsége kavarodott most fel benne és készül kitörni is belőle* kiscsaj ám az öreganyád! *mordul immár hangosabban Orfeo-ra* egy ilyen  kis suhanc mint te csak ne kiscsajozzon engem! elegem van belőled! fél év! fél évet vettél el az életemből csak úgy h felhaszálj a terveidhez! *mondja ujfent kicsit emelt hangon talán kicsit hisztérikusan is de ez csak azért mert valójában tényleg nem akarja elveszíteni a fiút, nem akar elszakadni mellőle* ha a maffiozó énemet szereted hát megkapod! *morogja még immár kicsit halkaban és hirtelen gyorsan mozulva nőhöz képest hatalmas erővel behuz egyet FEo-nak és ebbe az ütésbe próbálja belevinni minden feszültségét*

2011.10.08. 19:57 Orfeo

*Halkan felnevet, majd szélesen elvigyorodik. A lány elé lép és fölé tornyosul.* Mit képzelsz, ki vagy te? *Kérdi tőle undokan, tahó pöcs módjára, ahogy általában viselkedni szokott. Ő is elpuhult a lánytól. Talán azért is el kéne vállniuk, hogy ne akarják továbbra is másnak kiadni magukat, mint amik valójában.* Kinek hiszed magad, hogy kimondatod velem, mit érzek? *Teszi fel még tahóbban ezt a kérdést.* Nem vagy te senki, csak egy kiscsaj, akit kihasználtam a tervem végrehajtásához. Ezek az érzelmek csak futó semmiségek és ha végre eltűnnél az életemből, megszabadulhatnék a tudattól is, hogy csak egy percig is éreztem valamit a maffiózó lényeg iránt. *Vigyorral teszi zsebre a kezét, ahogy mindig is tette. Csak most farmert és laza pólót visel. Akár egy iskolás kölyök. Egészen más arculatban fest öltöny és ing nélkül. Hiányolja is őket.*

2011.10.08. 19:52 Isabell

*ahogy ott áll a fiú elött rengeteg gondolat átszalad az ő agyán is és rádöbben h mit is művel, ugy reszket mint egy félős kis nyuszi, fogalma sincs mikor süllyedt le eddig hisz soha életében nem viselkedett még így sőt ha a régi éjnje az igazi valója látná valószinűleg agyonlőné de minimum olyat behuzna neki h azt nem köszönné meg. végül ő is döntésre jut és ahogy Feo ellép előle és utjára engedi tesz pár lépést csak próbaként h a fiú utána szól és mivel nem teszi megtorpan,. ha annyira imádja akkor miért nem próbálja maradásra bírni? vagy megkérni álljon be közéjük? ezt valahogy nem tudja felfogni és igaz kell neki pár pillanat mire a riadt nyszika arcát elkergeti mostmár végleg és ujra önmagává válik de mikor ez már sikerült neki ujfenOrfeo felé fordul most már jóval határozottabban * ha azt mondod imádsz, miért hajtasz el?*szegezi neki a kérdést osgt már csakazért sem fogja ennyien hagyni ezt a dolgot hisz fél éves fogva tartásért és most azért h lényegében ő is elárulta miatta a családját mert az h próbálta menteni a fiu életét felért egy árulással is a minimum h válaszol a kérdéseire*

2011.10.08. 19:38 Orfeo

*Ezer gondolat fut át agyán a másodpercek elteltével. Az idő számára lelassul. Tudja, hogy sikerült elérnie, hogy a lány a végsőkig tartson tőle, vagy akár meg is utálja. Sóhajt, hisz újra az lett, ami ő akar. Számára már unalmas irányítani az érzelmeknél fogva az embereket. Tehát itt a vége. Lassan leengedi karját és csak várja, hogy a lány elfusson mellette. Nem fogja tudni megállítani, mert Feo világ életében túlságosan is büszke volt ahhoz, hogy ilyesmiket tegyen. Hátra is lép egyet, hogy jobban a lány tudtára adja, itt neki már nincs helye és jobban teszi, ha visszamegy a családjához és magára ölti az igazi énjét. Feo mellett Isabell sosem volt az a határozott nő, aki valójában. Most is egy kifakadásán megszeppent és fél a férfitől, miközben egy határozott nő, aki idősebb is a fiúnál. Le kéne teremtenie, be kéne mosnia a fiúnak, de annyira hatással van a lányra, hogy egyikre sem képes.*

2011.10.08. 19:30 Isabell

*az h a fiu elkapja és az üvegfalnak szorítja egy fájdalmas kis szisszenést csal ki belőle és kicsit behuzva naykát néz csak orfeo-ra ujra az utobbi időben az ilyen viselkedésével nagyon is meg tudta rémíteni* ez nem igaz! ha a halálod akartam volna kapva kaptam volna az alkalmon! *vág mostmár vissza határozottan ujra megtalálva a hangját és a következő kis mondtatokat h ebben a vilgban nincshelye az érzelmeknek már szinte kivülről fujta ugyanis megkapta már párszor ebben a bő fél évben  és tudja h ez így van de ezt a szivével senki nem közölte és mivel emberből van alap h vannak érzései. gondolatait a fiú kiabálása teljesen elnyomta és szinte megdermedt tőle és összeszorítva szemeit arct is elfordítja Feo-étól és csak akkor fordul ujra felé mikor elüvölti h imádja de le is dermed ahogy hallja az üvegfalat megreedni maga mellett és igazából meglepi h az ütést nem ő kapta és ha akarna se tudna megmoccanni, lábai a földbe gyökereztek de viszont a srácra se mer nézni ígyis érzi rajta ha az idegtől majd szét robban, azonban azt nem érti h karjaival miért fogja még mindíg közre szinte sarokba szorítva, viszont megszólalni vagy kérdezni már inkább nem mer...és érezzen bármit is a fiú iránt be kell vallja magnak is h tart is tőle*

2011.10.08. 19:13 Orfeo

*Hangosan felmordul, majd elkapja a lány karját és a ház falához nyomja a lányt az ajtó mellett.* Még is miért érdekel ez téged? *Kérdi vádlóan, sértett hangon. Odahajol a lányhoz és egyenesen szemébe nézve ajkaira beszél.* Sosem jelentett neked semmit a jelenlétem. Majd nem kinyírattál! *Kiabálja, de még nem olyan hangosan.* Nézz már körül kicsilány! Egy ilyen világban, amiben élünk nem lehetnek érzelmek! Mit akarsz?! Hogy kimondjam?! *Mostmár torka szakadtából kiabál a lány arcába.* Imádlak! *Üvölti hangosan, épp kezével beleütve a ház üvegfalába, amitől az megreped. Ilyen vastag üveget azért még ő sem tud eltörni. Hangosan veszi a levegőt. Látszik rajta, minden kis porcikáján, hogy szétveti az ideg.* Most pedig takarodj innen! *Mondja ingerülten, de már nem kiabál. Karjaival még mindig közre fogja a lányt, nem mozdul. Szavai ellentétesek vágyaival. Nem tudja mihhez kezdjen most ezzel. Csak annyit tud, hogy nem akarja látni a lányt és nem akar a szemébe sem nézni. Túl sok ez egy olyan fiúnak, aki még csak szimpátiát és sajnálatot sem érzett soha. A szeretet mindig körüllengte a huga miatt és a tisztelet mindig benne volt Tefo iránt. De ezeket sosem mondta ki és soha nem is kellett neki, mert a többiek tudták. Most, hogy érzéseit szavakba kell öntenie....ez belülről apró kicsi darabokra töri össze, lassan. Azért pedig gyűlöli a lányt, hogy ezt kimondatta vele. Ezeknek az érzéseknek az összesége meg...teljesen a őrületbe kergeti.*

2011.10.08. 19:01 Isabell

*nem adja fel annak ellenére sem a tekintetének fürkészését h nem tud kiolvasni belőle semmit de azért a remény halvány kis szikrája ott van benne h esetleg az erős karok ujra ölelésbe fonodnak majd teste köré de ezt a kisreményt is ripittyára töri a kérdésére kapott rideg és lenéző pillantással társított válasz és legbelül is egy kis világ omlik össze benne és egyik keze is ökölbe szorul míg másikkal még mindíg nem engedi el Feo kezét de végül ujjai ujfent ellazulnakés csak egy nagyot sóhajt lesütve tekintetét* értem...kössz ezt a fél évet....és sok szerencsét a továbbiakban...*mondja halkan kicsit keserű hangon és azzal el is engedi Orfeo kezét majd hátat fordítva neki lassan de nem száll be a kocsiba sőt a fegyvert sem veszi ujra magához ugy ahogy van tépett ruhában gyalog indul el a háztól kifelé vezető úton*

2011.10.08. 18:52 Orfeo

*Szemében nem látni az ég világon semmit, mikor a lány megkérdezi, hogy mit is érez igazából a fiú. Csak egy kérdés fut át a tudatán: ez miért olyan lényeges? De nem teszi fel a kérdést. Nem akar beszélni a lánnyal. Csak el akar tűnni. Már előre látja, hogy egész élete menekülésből fog állni és nem akarja a lányt maga mellett tudni. Sosem volt szerelmes és nem is lesz az. Teljes mértékben tagadja önmagában a lány által közlötteket. Ennek most végre hangot is ad.* Ez nem igaz. *Adja az újabb pofont a lánynak.* Semmit sem érzek irántad. Most pedig tűnj el. *Mondja szinte suttogva, éles és lenéző tekintettel. El akarja kergetni maga mellől, hogy sose kelljen kimondania, amit a lány akart hallani. Beismerni sem fogja soha. Hirtelen viszont szíve erőteljesebben dobogni kezd. Még akkor sem izgul, ha éppen lebukás veszélyben van, vagy készülnek őt megölni. Ez idegesíti, de arcára ebből nem ül ki semmi. Csak várja, hogy a lány arcán vágja és elmenjen végre.*

2011.10.08. 18:42 Isabell

*az h a fiu mosolyogva bár de megint elküldi egy ujjabb pofonként éri. ennél azért többet várt, ha mást nem is egy minimális dühkitörést vagy lehordást és így nem is tudja elengedni a fiut ugyhogy gyorsan utána lépve finoman de elkapja a kezét ezzel megállásra késztetve* kérlek...még had kérdezzek meg valamit..és még így utoljár kérlek válaszolj őszintén *néz a fiúa komolyan majd meg sem várva  válaszát bele kezd lassan a mondandójába* a hugod...szóval azt mondta h belém szerettél....ez igaz? *néz fürkésző pillantással ujra Feo szemeibe a kezét el sem engedve. nagyon kiváncsi h mit fog válaszolni a srác mert azt nem hiszi h Daniela átverésbő mondta volna ezt neki mégis Orfeo-tól akarja hallani*

2011.10.08. 18:32 Orfeo

*Teljesen közömbösen néz a lányra. Tudja, mit kéne mondania, nagyon jól tudja. El kéne őt küldenie messzire. De ahogy a lány áll előtte és próbálja menteni a menthetőt a magyarázkodásával és mentegetőzésével, magához akarná húzni, hogy megcsókolhassa. De nem. Ez már egy agyonbeszélt, lerágott csont a fiú fejében. Halkan sóhajt egyet. Oroszországba fognak menni, mert az egész családja oroszországból származik. Nem a fejesek, nem az ősök. A szülei. Az Orfeo nevet akkor kapta, mikor ők meghaltak. De ő ízig vérig orosz. Ott el tudnak majd bújni. De ezt nem képes elmondani a lánynak. Halvány mosoly kúszik sebes szájára.* Menj el innét. *Suttogja halkan, majd hátat fordít a lánynak és elindul befelé, kissé lassan és nehézkesen.*

[4468-4449] [4448-4429] [4428-4409] [4408-4389] [4388-4369] [4368-4349] [4348-4329] [4328-4309] [4308-4289] [4288-4269] [4268-4249] [4248-4229] [4228-4209] [4208-4189] [4188-4169] [4168-4149] [4148-4129] [4128-4109] [4108-4089] [4088-4069] [4068-4049] [4048-4029] [4028-4009] [4008-3989] [3988-3969] [3968-3949] [3948-3929] [3928-3909] [3908-3889] [3888-3869] [3868-3849] [3848-3829] [3828-3809] [3808-3789] [3788-3769] [3768-3749] [3748-3729] [3728-3709] [3708-3689] [3688-3669] [3668-3649] [3648-3629] [3628-3609] [3608-3589] [3588-3569] [3568-3549] [3548-3529] [3528-3509] [Korábbi]