Frissítés

2011.10.15. 19:19 Isabell

*a visszakérdezés kicsit váratlanul éri azt hitte h Feo ki fog borúlni h a huga elmeséli neki a dolgokat, h mit is tett de h nem így lett hanem csak mintha valami tök természetes dolog lenne az ha az ember kinyírja akibe szerelmes visszakérdez  srác egy percre belé rekeszti a szót. mire azonban visszatérne a hangja és válaszolna belép James mire csak morog valamit amivel a nemtetszésének ad hangot és inkább csendben maradva ül tovább maga elé bámulva de mikor Orfeo arra kéri h menjen ki felkapva a fejét rámered és már épp ellenkezne de látva nincs értelme csak mérges morogssal indulatosan felkel és bevágva maga mögött az ajtót kitrappol és ekkor fordul James ujra a fiúhoz tekintetében jeges haraggal* látom fontos neked...és mondd őt is meg fogod ölni? *kérdezi hidegen csattanó hangon amiből érződik legszivesebben ott helyben végezne a fiúval és nem érdekli h rajtuk kívül még kik vannak odabennt a szobában és kik hallják*

2011.10.15. 18:39 Feo

És? *Teszi fel gondolkodás nélkül, rögtön a kérdést. Számára ez teljesen normális. Ő mindig ilyen volt. Már többször ölte meg barátját, mert a legrosszabb helyzetben úgy gondolta, inkább általa halljanak meg mint az ellenség mocskos keze által. Akkor is ölt magához közelit, ha már túl terhes volt számára a jelenlétük. Egyedül Alexandra és Tefo vannak teljes biztonságban mellette. Őket a legrosszabb helyzetben sem bántaná. De Isabellt már bántotta. És még mindig nem biztos benne, hogy magukkal kéne vinniük Amerikába. Épp azon kezd el agyalni, hogyan hagyhatnák itt. Ekkor James lép be az ajtón, szemei lenézőek és szikrákat tudnának szórni. Feo tudja, hogy ha Isabell megtudta, biztosan James is. A lány felé fordul.* Magunkra tudnál hagyni pár percre? *Kérdi határozottan, hangjából érződik, hogy nem fogad el nemleges választ.*

2011.10.15. 10:29 Isabell

*james ahogy kilépett a szobábol már el is kezdte intézni a papírokat és máris sorra nyomtatta őket közben Isabelléket Alexandra informálta a helyzetről és ezt azért mindenki vegyes érzelmekkel fogadta hisz egy részről jó h végre lassan indulhatnak másrészől pedig a 2 sérült fiúnak ez annyira nem felemelő hisz azért nem kicsit lesz megterhelő számukra. Látva amint Feo felkel Isabell szemében csak azért csillanhat rosszallás h így erőlködik mikor súlyos sérülése van, hisz a megtudott dolog miatt nem neheztel rá bár nem is helyesli de elfogadja h Orfeo ilyen* miért erőlködsz? inkább feküdj vissza erre a kis időre amíg még pihenhetsz *mondja hangjában némi kis aggódással és nézve a srácot elkapja az érzés h elmondja neki tud arról ami történt amit a huga mondott el neki* A hugod....elmesélte mi történt Washington-ban....h lelötted azt a lányt...*mondja a végére hangja egy kicsit elhalkul és tekintetét is elfordítva a fiúról várja a reakcióját és felkészül a legrosszabbakra is legbelül*

2011.10.15. 09:40 Feo

*Miután Alexandra végzett Jamessel és mindenkinek elmondta az infot, a fiú kezdi nyitogatni a szemeit. Mellkasán lévő sebet lekezelték és fájdalom csillapítót is kapott, még is pokoli fájdalmat érez a mély, nyitott sebből, aminek egyáltalán nem örül. Nehézkesen felül és egyenesen Isabellel találja szembe magát. Valahogy másnak látja a lány tekintetét, mint aki rosszallóan gondol rá, vagy olyat tudott meg amit nem kellett volna. Szemöldökei összefutnak értetlenségében és a fájdalomtól becsukva szemét kérdi meg a lányt.* Mi a gond? *Azzal szemeit ismét kinyitja, persze a fájdalom ettől nem tűnt el. Az a hír, hogy egy órája van összeszedni magát, nem sok jóval kecsegtet számára. Nem biztos benne, hogy egy tíz órás repülőút jót tenne most neki, vagy akár Tefonak, aki a mellette lévő ágyon fekszik. Bár barátjának a kedve egész jónak bizonyul, mert az egyik nővérkével beszélget éppen.*

2011.10.11. 17:46 James

*a kis elsutogott "sajnálom" nem volt rá megrengető hatással így csak szó nélkül figyeli h a lány arrébb ll az ajtóból* tudod..énis sajnálom *mondja még hidegen de ő koránt sem azt saajnálja h az államokban magára fogja hagyni őket, sokkal inkább arra értendő ez h megismerte a lányt, hisz ha nem találkozott volna vele akkor 5 évvel ezelött a barátja még mindíg élne és lehet h már vissza is vonult volna vagyesetleg megtalálta volna a számára igazit és békés családi otthonba térhetne haza a kertárosba a rideg panellakás helyett ami inkább hasonlít egy irodra mintsem otthonra ahova munka tán hazatér az ember. még vet egy utolsó kicsit talán lesujtó pillantást is Alexandra-ra majd kinyitva az ajtót kilép rajta de mielött még eltünne vissza szól* egy óra és indulok vissza Washington-ba...ha el akartok tünni innen ajánlom addigra kapjátok össze magatokat *mondja teljes érzelementességgel majd mostmár végleg elsétál le az emeletről h elintézzen még 1-2 dolgot a papírok körül*

2011.10.11. 17:31 Alexandra

*Nem tud mit mondani. Illetve tudna rengeteg dolgot, de a fiú érzésein ezek semmit nem változtatnának. Ami történt, megtörtént, de ha lenne csoda és varázslat a világon, bármit megtenne azért, hogy megváltoztassa a múltat. Senki nem fogja megérteni, hogy ők már ezt az életet élik és számukra nem létezik semmi más. Azt sem fogja senki megérteni, hogy Feo őrült és ő ilyen. Ez nem betegség, hanem tulajdonság. Olyan dolgokat tettek mindketten életükben, amikre nem büszkék, de bátrak voltak és mindent véghez vittek. Karját végül megadóan leengedi és csak ennyit mond.* Sajnálom. *Suttogja. Tudja, mekkora veszteség volt ez a fiúnak. Hátrál egy pár lépést, hogy az ajtó befelé ki tudjon nyílni és a férfi ki tudjon lépni rajta. Most majd elgondolkozhat azon, mi tévők legyen az államokban. Onnan oroszországba kell jutniuk. Ott találnak majd kapcsolatokat. Szüleik egy hatalmas orosz vállalat vezetői voltak. Bármelyik cégvezetőnek megemlítenék az Udinov nevet, mindenki tudná, kikről van szó.*

2011.10.11. 14:40 James

*az h a lány becsapva elötte az ajtót megállásra készteti csak még inkább feltüzeli benne az indulatot. nem az a tipikus türelmes aktakukac fajta ügynök aki csak elpunnyad az információk mellett hanem inkább olyan aki egyszerre ha ennyi mindent kell megemésztenie kicsit ingerültebbé válik most pedig h ilyen kaliberű dolgokra derült fény nem csak kicsit tette ingerültebbé.  rideg hallgatással várja ki míg a lányka halkan elsuttogja a kis mondatot. egy fél pillanatig megfontolja h esetleg megfordul és azon nyomban amgához öleli de végül megacélozza magát és még csak rá se nézve hidegen csattanó mégis hangerejét egy pillanatra sem emeli fel* de a multon akkor sem lehet változtatni...és amit tettetek...te és a bátyád...a egyszerűen...*mondja a végét már indulatosan elharapva és leghőbb vágya már h kmehessen a szobából és elkerüljön Alexandra közeléből de valahogy még nem tud továbbálni. mintha csak arra várna h a lányka mégis mond valamit aminek a hatására megbocsájthatna neki de arra h valami ilyesmi elhagyja acsajszi száját az esély körül belül a nullával egyenlő*

2011.10.11. 06:25 Alexandra

*Az utolsó mondat egyszerre nyugtatja meg és éri hidegzuhanyként. Abban reménykedett, hogy Amerikában Jamestől további segítséget kapnak az Oroszországba jutással kapcsolatban. De két profi gyilkossal és két profi hackerrel talán egyedül is menni fog. Egyetlen dolog, amire igazán szükségük lesz odakint, az a pénz, ugyanis a család elzáratta a számláikat. De ezt majd megoldják. Ezen jár az agya és már majdnem hagyja Jameset kimenni, mikor hirtelen feleszmél, lép párat és csak erősebben nyomva egyet az ajtón az bevágódik James előtt, aki most láttal áll neki. Így támaszkodva az első dolog, amit meg szeretne tenni, hogy megöleli a srácot.* Ha tehetném, visszacsinálnám. *Suttogja halkan, fejét lehajtja és a faburkolatot kezdi bámulni a lábai alatt. Egyebet nem tud és nem is akar mondani. Hogy ők kik és mit képviselnek, arra nincs magyarázat. Csak remélheti, hogy James egyszer majd közelebbi kapcsolatba kerül egy bűnözővel mielőtt azt rács mögé dugják és megérti, hogy vannak, akiket nem a pénz érdekel, vagy a hatalom. Csak követik a rájuk szabott megbízásokat.*

2011.10.10. 22:53 James

*az h a lány lök rajt egyet csak egy halk kicsit talán ingerült morgást csal ki belőle és tekintete mérgesen rá villan * de nagyon is jól tudom milyen! *vágja egyenest a lány arcába érti mot mond Alexandra de valahogy nem tudja neki megbocséjtani a rengeteg hazugságot hisz ha még akkor mikor Washington-ban voltak beavatja a titkába még segíthetett volna neki és a testvérének is eltűnni és akkor a baráta is még életben lenne talán. az h a csajszi msot először a nevén szóltotta kicsit megdobantja a szívét és meg is lepi de az érzésen hamar ujra felülkerekedik a haragja és a sértettsége* áh vagy úgy...szóval megbántad ami történt...tudod most jobban belegondolva h már tudom mi is történt...énis bánom az egészet *morogja még rideg tekintettel és megindul az ajtó felé de még mielött kimenne megtorpan és válla felett hátra pillant a lányzóra* visznt h lásd van még bennem emberség...kiviszlek titeket innen...de amint átlépjük az államok határát ne számítsatok a CIA védelmére vagy akár csak minimális segítségre sem. *jelenti ki a végére már jra visszatérve egy hivatalosabb hangnemhez*

2011.10.10. 22:43 Alexandra

*Alexandrát viszont elkapja az ideg. Ő túlélő. James nélkül persze erre nagyon kicsi az esély, de minden esetre ő nem fog meghalni. Az túl nagy luxus a büszkeségének. Persze ebből értelmesen kimagyaráznia magát sem lenne könnyű. Tekintete ideges ráncokba szökik.* Nem érted, hogy nem volt választásom? *Kérdi hangosan, lökve mindkét kezével egyet a fiú mellkasán.* Olyanok vagyunk, mint a betanított gyilkosok! Rabszolgák, akik a túlélésért dolgoznak! Mintha te nem tudnád, milyen egy maffia tagjának lenni. Rengeteg ilyen esettel találkoztunk már James! *Ez az első alkalom, hogy kimondta a fiú előtt a fiú nevét. Hátrál pár lépést lassan.* Ugyan az a lány vagyok még mindig, akit megismertél. De ember is vagyok. Ösztönösen túlélek. Ha lett volna más lehetőségem...még azelőtt eltűntem volna a CIA-ből hogy te meg én...*Itt ezt nem fejezi be. Nem mond többet.*

2011.10.10. 22:38 James

*azt amit most hall a lánytól teljesen új éss sokkolóan hat rá. ezek szerint ami 5 éve kettejük közt történt csupa hazugság volt..és ár tudta miután eltünt h talán soha nem találkoznak de halványan reménykedett h haegyszer talán mégis egymásba futnak lehet valami, de ez a kis dolog ami most elötte napvilgra került mindezt összerombolta, és csupán csak a keserűség maradt meg benne ami lerítt mind arcáról mind tekintetéből is szintisztán ki lehetett olvasni de ahogy a már közvetlenül elötte álló lányra néz ebbe a keserűségbe némi harag is vegyül* megérdemelnétek a halált...mindahányan vagytok egytől egyig...*hangját bár nem emeli fel mégis az ember úgy érezheti tőle h az is jobb lenne ha kikelve magából üvöltene* ezek után, mondd csak Alexandra, mégis mi okom volna segíteni rajtatok? hisz csupán csak bűnözők vagytok mind...*kérdez fagyosan *

2011.10.10. 22:28 Alexandra

Nézd..*Kezdi halkan, a fegyverre erősen rámarkol. Nem akarja megfenyegetni a férfit, de muszáj tennie valamit, ha már nem akar neki segíteni.* Amikor a CIA-nak dolgoztam, az kamu volt. *Kezdi a történetet, amiről James még egy szót sem tud.* Egy olasz maffia családhoz kerültem, miután a szüleim meghalltak Oroszországban...*A fegyvert leteszi a mellette lévő asztalra és lassan közeledni kezd. Nagyon lassan.* Az volt a feladatom, hogy épüljek be a CIA-hoz és csaljak ki minél több adatot. A veled való barátkozás éppen jól jött. Meletted kitanultam mindent és meg is szereztem mindent, amire szükségem volt. *Itt hosszabb időre elhallgat. James a meglepéstől, Alexandra pedig a bűntudattól nem tud egy ideig megszólalni.* Az a lány...mindent kiderített. Nekem még a CIA-ban kellett maradnom, Alexandernek le kellett lépnie... *Ekkor megáll a férfi előtt. Teljesen fegyvertelenül.* Nem volt választásunk. Sem a lánnyal kapcsolatban, sem azzal kapcsolatban, amit műveltünk a szervezetnél. Irányított bábok voltunk tegnapig. A családunk ellenünk fordult meg elszúrtunk egy akciót...*Itt ismét hosszabb időre elhallgatnak, mind a ketten. Csend, szinte kínos csend ül a szobára.* Tudom, hogy nem kérhetek ilyet tőled ezek után. De el kell hagynunk Európát és a legnagyobb biztonságot Amerika jelentené. Segítened kell... nélküled három órán belül hallottak lennénk mind.

2011.10.10. 22:18 Isabell

*fájdalma a vállábban eléggé lelassítja így mire ő mozdulna a lány már ott is termett james-nél és ahogy nézi egy pillanatra harcképtelenné is tette és már el is tűnnek az egyik szoba ajtaja mögött mire kis minimális megkönnyebbüléssel sóhajt fel és a jelenetet végignéző CIA ügynökökre villan va egy mosolyt csak annyit mondh "szerelmesek" mire azok nagyot bólintanak és annyiban is hagyják a dolgot de erre Isabell csak magában elcsodálkozik h ezt most tényleg bevették? de ahelyett h een agyalna inkább csak rmeénykedik h a lány sikeresen elsimítja az ügyet de így már ő sem bír odalennt maradni felkel és tőle lehető leggyorsabban felsiet az emeletre és kiharcolva az orvosoknál h bemehessen FEo-hoz végül leül a még mindíg eszméletlen fiú ágya mellé. Eközben pedig James fogva törött orrát szinte gyilkos tekintettel mered Alexandra-ra* kellően eleget hallottam már! mégis hogy képzelted h mindezt el tudjtok csak úgy titkolni előlem?! ...bár az jobban érdekel h ezekután még hogy volt képed pont tőlem segítséget kérni! *morogja leírhatatan sértettséggel és haraggal meredve a lányra közben előhalászik egy textil zsebkendőt a zsebéből és a vért azzal próbálja felitatni az arcáról*

2011.10.10. 22:05 Alexandra

*Felpillant a kanapéról, tekintete először derűs, majd már másodperccel később elsápad. Mire reagál, James már a lépcső felé tart, hogy felmenjen Feohoz.* A picsába...*Mondja halkan de erőteljesen, szídva ezzel saját magát, hogy hogyan lehetett ekkora hülye. Fegyverét felkapja az asztalról és James után fut. Mikor beéri és visszarántja karjánál fogva, ahogy a fiú fordul könyökével orron vágja úgy, hogy megtántorodjon. Sajnos ennek következményeképp orrából folyni kezd a vér. Amíg a fiú magához tér egy mellette lévő üres szoba ajtaját kitárja és belökve rajta a fiút ő is belép utána és kulcsra zárja az ajtót. Tekintete komor, akár csak mikor a másik szobában voltak ketten. A fegyver egyenlőre lóg mellette. Az ing miatt még sem tud túl komoly lenni. Hisz olyan, mint egy egy éjszaka után magára öltötte a pasija ingjét. Nem túl hiteles.* Halgass meg. *Mondja komolyabb, határozott hangon a férfinek.*

2011.10.10. 21:57 Isabell

iigen.a buborék elméletét nekem is felvázolta *bólint kicsit megfáradtan és látva ahogy a lánybizalmasan közelebb huzódik hozzá ő is ugy tesz és csak figyelmesen hallgatja amit mond bár szíve egy egy résznél fjdalmasan elszorul a szíve főleg mikor belegondolh Feo-nak mekkora seb lehet emiatt is a lelkén.* a lányról nem tudtam...de azt megmondtam neki is h nem várom és nem is fogom kérni, se kényszeríteni h az érzéseiről beszéljen ...sőt ha ezt tudtam volna...ezelött se kértem volna *motyogja a végét már egész halkan ám hirtelen a kanapé mögött állva James megköszörüli a torkát jelezve h egy ideje már ott van és mindent hallott ezt a dühödt arckifejezése is elárulja. szólni nem szól semmit csak egy haragos és kicsit talán fájdalmas pillantást vet Alexandra-ra majd otthagyva őket döngő indlatos léptekkel indul meg a szoba felé ahol Feo-t még mindíg ellátják az orvosok *

2011.10.10. 21:38 Alexandra

*Halványan elmosolyodik. Valamiért van a mosolyában egy kis sunyiság, hátsó szándék. De nem a lány iránt. Csak a múlt miatt. Teljesen a lány felé csavarja magát.* A buborékos elméletet elmondta neked is? *Kérdi vigyorogva, majd mivel a téma kezd izgalmassá, vagy inkább tragikussá vállni, teljesen felül a kanapén.* Pár évvel ezelőtt beépítettek engem a CIA-be. *Ekkor egy pillanatra elhallgat, mert elsétál mellettük pár CIA-s fazon. Kicsit közelebb húzódik és suttogni kezd.* Néhány hetet Alexander is Washingtonban töltött. *Egy pillanatra meglepődik.* Mármint Feo. *Nehezére esik majd ismét az igazi nevén szólítania bátyját.* James egyik jóbarát kollégája beleszeretett Alexanderbe. *Itt már kicsit veszít jókedvéből. A történet itt fordul át drámába.* És Feo is belé...*Egyre lassabban mondja ki egymás után a mondatokat. Mint aki a gondolataiban van elveszve.* Mielőtt Feo eltűnt Washingtonból, agyon lőtte a lányt. Pontosan a buborék elmélet miatt. *Itt mélyen a lány szemébe néz.* Feo nem viccelt Isabell. Akárhányszor emberi kapcsolatokat kellett kifejeznie mások akarata szerint, mindig káoszba fulladt. Erre ő nem képes. Ne kérd tőle, hogy mondjon el neked bármit arról, hogy mi zajlik a fejében. Mert te is így járhatsz... *Azzal elhajol a lánytól, de még mindig suttog.* Mellesleg James nem tudja, hogy Feo volt az. Ha megtudná, sosem segítene nekünk.

2011.10.10. 21:27 Isabell

*ő ugy igazából nem érzi magát fáradtnak csak a lüktető fájdalom a vállában az ami kicsit letompítja és már a feje is kezd szörnyen sajogva lüktetni, de ő mégegyszer nem fog szólni h gyógyszert kér, magában átkozza az összes CIA-s marhát h ennyit nem tettek meg neki, bár tudja kisebb bajuk is nagyobb most ennél. Alexandra szavai kicsit mégis megnyugtatják Feo-val kapcsolatban his zha a lány mondja biztosan rendben lesz. a szerelmi életére vonatkozó kérdésre azonban lassan a lányfelé fordítja érdeklődő kiváncsi tekintetét* nem...még nem beszélt a szerelmi életéről....sőt. igazából eddig velem ebben a fél évben túl sokat nem is beszélt magán jellegű témákról..*mondja egy keserű kis mosollyal de ábrázata hamar ujra érdeklődővé válik* miért? miről mesélhetett volna? *érdeklődik bár nem tudja biztosan h a csajszi elmond e valamit úgy h Feo nem td róla*

2011.10.10. 20:49 Alexandra

Meg marad. *Mondja egészen halkan, fáradt hangon. Annak ellenére, hogy órákat aludtak, teljesen szét van esve. Nem akarta újra látni Jameset, de muszáj volt valahonnan védelmet szereznie. Így is bármelyik pillanatban ráronthatnak az olaszok a házra, CIA ide, vagy oda. Aztán megint ki kell használnia valakit, akit még kedvel is. Ehhez pedig semmi önérzete nincs meg. Ezen így elgondolkodva kicsit jobban elnyúlik a kanapén, lábaival maga alatt.* Az egyik legerősebb férfi, akit ismerek. *Mondja bátyjára. Találkozott már sok hülye alakkal élete során, de mindnek csak nagy volt a szája.* Mesélte már? *Néz a lányra, de testét nem, csak fejét mozdítja oldalra, a lány irányába.* Mesélt a szerelmi életéről? *Hangja egyre rekedtesebb, ahogy egyre inkább fárad. Szemei majd leragadnak. Meg akarná említeni a lánynak, hogy miatta várakoznak. De nem akarja, hogy rosszul érezze magát.*

2011.10.10. 18:50 Isabell

*ahogy a lány lehuppan mellé és tekintetét az arcár emeli tisztán le tudja róla olvasni az érzéseket, a fáradtságot, az ingerültséget és az aggódást is amit ő is érez hisz félti Feo-t h mi lesz vele és kicsit mérges is rá h keménykedve nem szolt a sérüléséről még akkor is ha nem gondolta súlyosnak, azért pedg h eddig itt ült mellett mégsem vette észre saját magára is dühös és már tényleg valami rossz ómennek is kezdi érezni magát h akár fogolyként akár csapattagként van Feo-ékkal egyre másra hozza rájuk a balszerencsés helyzeteket* néhány válasznak én is rohadtul örülnék....*mondja nagyot sóhajtva hátrahajtva fejét a kanapé háttámlájára* bá mostmár az is boldoggá tenne ha csak annyit tudnék h a bágyád jól van *mondja immár sokkal halkabban leginkbb talán csak magának*

2011.10.10. 17:37 Alexandra

*A lány arcára kiül a fáradtság és hogy kicsit mintha elege is lenne a helyzetből. Profiként egy percig sem bírja elviselni, ha nem ők irányítják a szálakat és nem az ő döntéseiktől függ a másik jóléte. Nem szeret préda lenni. Aki szeret menekülni és aki ezt kihívásnak is tekinti, az Feo. Bátyjára nézve hirtelen összerántja szemöldökét. Nem olyan arcot vág, mintha aludna.* Mi a...*Suttogja gyanakvó hangon, majd odasétál az öccséhez és felhúzza annak fekete pólóját mellkasáról. Ijedtében hirtelen szájára emeli kezét és nem bíz mozdulni. Egy nagy vágás húzódik a fiú mellkasán, amiről nem is szólt. Biztos nem gondolta súlyosnak. Egy arrajáró ügynök hívja oda az orvost. Ketten-hárman elcipelik óvatosan bátyját egy szobába, ahol meg tudják nézni, de Alexandrát nem engedik. Puffogva ül le a lány mellé.* Hogy nem vettük ezt észre... *Mondja aggodalmaskodva, egyetlen pontot fixírozva a szobában.* Most már tényleg kellene néhány válasz, hogy meg tudjak nyugodni...

[4468-4449] [4448-4429] [4428-4409] [4408-4389] [4388-4369] [4368-4349] [4348-4329] [4328-4309] [4308-4289] [4288-4269] [4268-4249] [4248-4229] [4228-4209] [4208-4189] [4188-4169] [4168-4149] [4148-4129] [4128-4109] [4108-4089] [4088-4069] [4068-4049] [4048-4029] [4028-4009] [4008-3989] [3988-3969] [3968-3949] [3948-3929] [3928-3909] [3908-3889] [3888-3869] [3868-3849] [3848-3829] [3828-3809] [3808-3789] [3788-3769] [3768-3749] [3748-3729] [3728-3709] [3708-3689] [3688-3669] [3668-3649] [3648-3629] [3628-3609] [3608-3589] [3588-3569] [3568-3549] [3548-3529] [3528-3509] [Korábbi]