A vendégkönyv jelenleg zárolva van, nem lehet hozzászólni.
[Későbbi] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [Korábbi]
RAUL LACIANO
- Szóval tényleg féltékeny vagy...hmm.. természetesen az apám nem tud róla, hiszen sürgős üzleti úton van... *közelebb lép a lányhoz, elvigyorodik, úgy hogy fehér fogai is kilátszódnak. Kezét lassan a lány vállára fekteti.*
- Nem.. Isabell, nem fordult meg a fejemben, hogy ő egy kém mert... *a lány füléhez hajol és belesuttogja a következőket, hogy Angie még véletlenül se hallja meg. *
- Én tisztában vagyok vele, hogy a lány egy kém...*elhajol a fülétől, és rendesen folytatja.*
- Ura vagyok a helyzetnek, ahogy itt minden másnak is...
|
*nagyot sóhajt és csak némán ül ott a fiú mögött agya vadul kattog csak úgy kavarognak benne a gondolatok az elképuzelések h vajon kik lehetnek az idegenek és miközben gondolkodik szorakozottan játszadozni kezd Vinny egy hajtincsével* |
*Ahogy a fiú szavait, úgy a lányét is hallotta. Hangosan felmordul, és ökölbe szorítja kezeit. Nincs ínyére a lány, és az egész lénye, eddig. Angelicát kémkedésre, és végső esetben gyilkolásra tervezték, képezték, az egy teljesen más dolog, hogy egy tehetetlen, angyali külsejű kölyöknek néz ki, és hogy még életében nem gyilkolt. Szemeit résnyire húzza össze, s szeme sarkából sandít rájuk, majd fellép az első lépcsőfokra, itt hangosan dobbant, aztán lassan elindul a lépcsősor teteje felé. Közben egy gúnyos mosoly jelenik meg arcán, ahogy belegondol, hogy akár egy lövéssel, hátulról megölhetnék, mikor nem is figyel. Ez járt fejében akkor is, mikor először betette ide a lábát.* |
Pff...mióta buksz te a törékeny porcelán babákra..? *kérdezi morogva és mellei alatt karba fonja a kezeit*...amugy meg a halált nem érdekli h kivel szűröd össze a levet, de azt nem kéne elfelejtened hogy nem tudsz róla semmit a nevén kívül..és erősen kétlem hogy apád tudna arrol h itt van mert ugyanis ha tudna rola akkor nekem is szolt volna..*mondja és egyre feszültebb lessz mikor meglátja a lányt odakinnt*...azért meggondolhatnád h kit engedsz be ide...az meg se fordult a fejedben h esetleg kém vagy valami..?*néz szúrós szemekkel Raul-ra* |
-nem azert nyogtem mert fajt...pont ellnekzoleg...mar jo ideje van ott valami gorcs...es most vegre elmult...*-es tudom mit gondolsz...engem is bosszant...hamar utana kell ennek jarni... |
RAUL LACIANO
*Isabell felé fordítja a fejét, mikor az megszólal*
- Azám.. csini csajszi mi??.. *gúnyolódik, aztán a lány szemeibe néz*
- Csak nem.. féltékeny vagy? *hangosan felnevet, hiszen ezt ő maga sem gondolta komolyan. Szinte visszatért a valóságba. Angie felé tekint, mikor az már elfordította a fejét, arcán egy sunyi vigyor ül ki, majd ismét visszanéz Isabell-re. Kezével a zsebébe nyúl, kiveszi a cigisdobozt és egy újabb szálra gyújt rá*
|
*ahogy a fiu felnyög elrántja a kezét a vállárol*..bocs nem akartam...csak kicsit bosszantanak az ilyen dolgok...hogy nem tudok semmit..*mondja kicsit szabadkozva * |
-ezert fontos az informacio roluk...*felnyog, mikor a lany megszoritja a vallat* |
*miutánm kicsit kicsavarta magát nyujtozik egyet, bár ruhái a viztől nem kicsit átlátszanak de nem foglalkozik vele. eléggé bosszantja már amugy is az a tény h zuhog az eső, szóval morgolódva indul ki a konyhából az étkező felé ahol meglátja Raul-t*...no lám... a fiatal úr kijózanodott..? vagy ese4tleg az uj barátnője segitett magához térni..? *kérdezi gúnyosan morogva* |
*Nem az ebédlő előtt halad el, kicsit távolabb onnan, viszont meghallja azt a kissé rekedtes, mély hangot, ami tegnap üdvözölte őt. Meghallja, hogy a srác magában beszél, erre kissé magához is tér. Halványan elmosolyodik, viszont az agya ezekre a hangokra, gondolatokra, képekre a fejében ellenségként reagál, mintha veszélyben érezné magát, pedig ennek nem szabadna meglátszania tettein, és arckifejezésén, habár még nem is észrevehető, ezt csak belül érzi, saját magában. Viszont légzése kissé felgyorsul. Az ifjúurat nézi messziről, az előtér közepéről, majd lesüti szemeit, s elfordítja fejét.* |
Remek...mnás se hiányzik mint valami önjelölt hőspalánta *mondja és nagyot sóhajt* ...de azt mondod az a testvérpár nem is olasz..? ..hát ez még csodásabb..*huzza el kicsit a száját*..mióta folynak bele más ország beliek is a két család ügyeibe..?*kérdezi és önkéntelenül is kicsit jobban megszorítja a fiu vállát* |
RAUL LACIANO
*mikor beér az étkezőbe ledobja magát az asztallal szembe lévő egyik székre*
- Másnaposság.. utállak.. *nyögi halkan, kezeit hátratámasztva, fejét hátra döntve, a plafonnak meredve. Szemei vérese, arca kicsit be is esett, hiszen az utóbbi napokban, alig aludt, és nem is evett. Sok a munka, kevés az idő, és tegnap még saját maga ellen is cselekedett*
|
-lehet...de nem hiszem...a alyn meg kezdo...igaz, ugyesen kiszurt egy orvloveszt de nem volt nehez...a hulye lezeriranyzekot hasznalt...ostoba egy amator...lezeriranyzekot, borult idoben...amikor tobb meterrol is latni a piros foltot?? raadasul a lany ahelyett, hogy a lovesszel foglalkozott volna, sajat testvel vedte Echikot...akit nem is ismert meg akkor...lehet hogy a nevet sem tudta...ezek alapveto hibak kezdoknel...raadasul Echiko kepzett lovesz...tud magara vigazni...*sohajt*-azonban a testverpar aggaszt...ok nem is olaszok...roluk is mindent ki kel deritenem amit lehet... |
*Lassan nyitja a bejárati ajtót, de valaki megrántja bentről, így a kilincs kicsúszik kezéből, és az ajtó nagyot csattan. Az egyik Laciano család beli idegesen captat ki a házból, ő pedig épp, hogy félre tud állni. A nyitott ajtón belép, majd halkan becsukja maga mögött. Kissé kényelmetlenül érzi magát ebben a házban, de a munka, az munka. Mikor szüleit megölték, s őt befogadta az ellenséges család, az ő sorsa megpecsételődött. Ha nem tesz eleget a kéréseknek, akkor a Genovee család fejese maga öli meg. Tehát inkább teljesíti a feladatot, habár a Laciano-k sem kímélnék. Ezen gondolkozik, miközben fátyolos tekintettel bámulva maga elé indul el a hatalmas előtérben.* |
*megunja az egész kinnt valo ücsörgést az esőben. megfogja a telefont és besétál a házba a konyha felőli bejáraton. ruhájából és hajábol is szinte csavarni lehet a vizet, amit meg is tesz ahogy odaér a mosogatóhoz* |
Hmm..érdekes...testvérpár...uj bérgyilkos...*mondja kisit elgondolkodva*...lehet hogy ujjabb vetélytársunk akad..? *néz mosolyogvaa fiura majd halkan nevet*...igen tudom hogy jó vagyok *nyom egy apro puszit a fiu homlokára közben kezei tovább munkálkodnak a srác hátán* |
-persze, ugy lesz...elvegre azt hiszem neked is erdeked, hogy ne okozzanak meglepetest...foleg egy testverpar erdekel es egy uj lany aki bergyilkososodit jatszik...de nem tiszta kinek az oldalan all...sem o sem a testverek...bar lehet, hogy nincs is miert aggodnunk, de mi van ha igen...*halkan sohajt ahogy a lany folytatja a maszazst rajta* -nagyon jo vagy *mosolyog ra hatravetve a fejet* |
RAUL LACIANO
*rettenetesen másnaposan ébred. Feje majd szét megy, ráadásul az első gondolata az volt, hogy hová a csudába tud okádni. Megmossa arcát, bár még mindíg látszik rajta, hogy nemkicsit nyúzott. Amikor kinéz az ablakon mégjobban el megy a kedve. Utálja az esőt. Nem is kicsit. Kilép a szobájából egy szál cigivel a szájában, és az ebédlő felé botorkál*
|
*Ahogy az eső halkan szemerkél, a tincsei lassan eláznak, ahogy fekete pulóverje, és minden egyes porcikája is. Halkan szuszogva, s kezeit dörzsölgetve indul újra a meleg épület bejárata felé, tanácstalanul. Szemeit lesütötte, agyában csak úgy peregnek a képek és a hozzájuk tartozó gondolatok.* |
Ühümm..értem..*mondja közben tovább masszírozza a fiút haladva egyre lejjebb*..ha segíthetek valamit azért szólj...mostmár engem is kezdenek kicsit érdekelni ezek a valakik...bár lehet csak azért mert nem sok ujdonság történt mostanában a városban..mármint hogy nem nagyon voltak uj arcok..*mondja kicsit elgondolkodva* |
[Későbbi] [996-977] [976-957] [956-937] [936-917] [916-897] [896-877] [876-857] [856-837] [836-817] [816-797] [796-777] [776-757] [756-737] [736-717] [716-697] [696-677] [676-657] [656-637] [636-617] [616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [Korábbi]
|